Prologue.

Teddy Hope Harris vagyok, 18 éves. Nemrég érettségiztem, úgyhogy lezártam életem azt a részét, amiben mondhatom: Tanuló vagyok. A nevemhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem szeretem, mert elég ritka, ami nem véletlen. Becézni is nehéz, de ha muszáj akkor Ted. Ami egy férfi név! Úgyhogy csak az ellenségeim hívnak így, akikről nem tudok, tehát senki! Nem értem, hogy mit érezhettek a szüleim mikor ezt a nevet adták a lányuknak. Van egy hugom, 16 éves. Vele sem volt kegyes az élet, ő Jillian Summer Harris. Őt viszont mindenki Jillnek szólítja. Ha anya mérges, előveszi rettegett hangját, és az egész nevünkön szólít. ( Engem Teddy Hope Harrisnek, Jillt Jillian Summer Harrisnek.) Ne kit érdekel, hogy ki hogy hív kit?! Na, szóval. A nevünktől függetlenül anyu meg apu remek szülők együtt. Ezzel arra akartam utalni, hogy még mindig házasok, és együtt élnek és nevelnek minket a hugommal. 5 irodai munkára, 3 boltvezetői és 2 újságírói helyre adtam be az önéletrajzomat. Nagy álmom, hogy felvegyenek 2 közül az egyik újságírós helyre. Ez az amit szeretnék csinálni, ezért is jártam gimibe média szakra. Az érettségihez közeledve pedig elvégeztem egy villám közgazdasági tanfolyamot. Mikor abból is levizsgáztam aludtam délután 5-től délután 3-ig, mert mindig éjjelig tanultam. Kapcsolatban még soha nem álltam, magyarán sose volt még fiú barátom. Nem is értem rá, meg hát hogy is mondjam? Nem voltam/vagyok népszerű a fiúk körében. Mert ugye ilyen "nyomik" jelentkeztek, meg akartak volna velem "járni", de nemet mondtam. Ennek egyszerű oka volt. Én 10 skálán, jóindulattal szerintem vagyok úgy... egy gyenge 7-es! Ők meg voltak olyan 5-ök. Szerintem én azért náluk jobbat is érdemlek! Majd eljön az igazi... Remélem. A jövőhetem izgalmas lesz, mert az állásokkal kapcsolatban már mindegyiknél voltam állásinterjún, és ha felvesznek valahova (márpedig 10 munkahelyből biztos valahova felvesznek), akkor elmegyünk a lányokkal bulizni. (Ami szigorúan zártkörű lesz, csak a nagyon közeli barátnőimmel megyünk majd valahova.) Még sosem voltam bulizni, már filmekben láttam, de majd meglátjuk. Anyu és apu 18 éves korom ellére mindent fontos dolgot a "mulatóhelyekről" elmondtak. Én sokadszorra is bólintottamm és biztosítottam őket, hogy Jillre is nagyon fogok vigyázni. Mert hogy ő eljöhet! És 16 éves! Eszméletlen és felháborító, vagy éppen eszméletlenül felháborító. Mindegy, legalább ő hamarabb megtapasztalja ezt az "élményt". Azért nem tagadom, majd megpróbálok ismerkedni, meg ilyesmik. Legalább is nem hajtom el a közeledőket. Így tervezem...

2 megjegyzés: